A cifra hold éjszakája-8.fejezet

A mazochista és a homoszexuális!

Mikor vissza mentem a szobámba, már beesteledett. Először azt hittem hogy

még a nap süt ilyen fényes de rájöttem hogy csak a hold világította be a szobám,ami olyan volt mint otthon a kertünkben lévő sárga nárciszok. Miért hittem egy ilyen lehetetlen dolgot? Chö... a nap süt miközben este van.

Leültem az ágyam szélére,és a holdat bámulva elmerengtem mindenen. Noráról, Kevin csókjáról,a múltamról és hogy mikor fogok kókuszos marcipános tortát enni.

Kezdtem nagyon elálmosodni ezért bemásztam az ágyamba és pár perc múlva el is aludtam.

Másnap reggel elmentem Saraval a könyvtárba egy kicsit olvasni mert már nagyon rég nem olvastam. Míg én ültem Sara mellettem állt és csak engem figyelt.

-Ömm...Sara...egy kicsit zavar ha közben engem nézel olvasás közben.

-Úrnőm,kérem ne aggódjon miattam. Csak a parancsára várok, és így könnyebb ha maga mellett lehetek.

-Várj!-csaptam le a könyvet az asztalra miközben felálltam úgy hogy a szék majdnem hátra esett.-”Űrnőm”? Mi történt az „Emilyvel”?

-Sa-sajnálom úr... vagyis sajnálom csak nem akartam nagyobb bajt hozni magára hiszen egyszer Nora hercegnő is gúnyolta önt emiatt,és nem akartam hogy mindenki megvesse önt mert én egy faragatlan szolgáló a nevén mer szólítani. Már néhány szolgálót is hallottam a folyosón akik szerint én nem vagyok jó elég magához. -hadart Sara.- Nagyon sajnálom!-hajolt meg előttem.

-Sóval...ezért aggódsz...-pár másodperc szünet után kitört belőlem a röhögés,de annyira hogy már majd nem könnyeztem. -Emiatt nem kell...azaz nem szabad aggódnod. Már így is megvetnek engem mint a Crownholder család szégyenének,és amit a többit szolga mondott...nos talán azért volt mert féltékenyek voltak. Norát pedig ne vedd figyelembe mert ő az a fajta aki „ugat de nem harap”.-magyaráztam neki.-Kérlek...hogy ezentúl mindig a nevemen szólíts! Ezért vagy itt mellettem nem? Hogy parancsokat teljesíts. Nekem ez a parancsom!- Sara néhány másodpercig nézett meghatottan,aztán megszólalt.
-Rendben!... Emily! Ha bármi óhaja lenne csak szóljon nekem!-mosolygott rám boldogan.

-Akkor kérlek hozz nekem egy pohár vizet mert megszomjaztam ettől a megható beszédtől.-mutattam a torkomra.

-Máris! Kérem várjon meg!- nagy futásnak eredt a vízért.

Míg ő távol volt én folytattam az olvasást. Majd 10 perc múlva visszajött.

-Csak...ilyen...ízű...volt...- lihegett a pohárt felém tartva és a másik keze a térdén pihent.

-A víznek nincs íze...vagy igen?

-Itt igen! Mi így szeretjük! Tessék!-nyújtotta hozzám

  Megkóstoltam majd visszanézve a pohárra gyorsan megint a számhoz vettem és egyből lenyeltem az egészet.

-Áááhh.... ez nagyon finom volt!

-Kókuszos marcipános volt!

-Mii?? Ilyen is van?! Mert akkor ez lesz a kedvencem! Akár a kókuszos marcipános torta!

-Ez lenne a kedvenc étele?

-Igen!

-Áááh...értem!-nézett valamiért elégedetten.

-Mi az?-kérdetem furán

-Semmi,semmi! Csak eszembe jutott valami!

-Értem.

Két órányi olvasás után, már kimentem a könyvtárból még 5 könyvel amit majd elakarok olvasni.

A kert felé tartva,megláttuk Edgart aki épp magához húzott egy cselédlányt.

-Naaa? Akkor este?-kérdezte Edgar nyálasan.

-Persze!-mosolygott rá a lány-Csak álmodban!-hirtelen átváltott dühbe.-Perverz!-ütötte meg az arcát. Ezzel el is viharzott.

-Áhh! Ez jól esett!-érintette meg gyengéden a pofon nyomát.

-Edgar! Jól vagy?-szóltam hozzá

-Emily? Ah...persze! Azt hiszem túlságosan is!

-Emily, tudja Edgar úrfi egy mazochista.

-Igen, már rá jöttem! Mivel dühösnek kellett volna lenned amikor egy cselédlány megüt.

-Ha egyszer nekem ez okoz örömöt...-mutatott a pofon helyére

-A cselédlányról jut eszembe... Sara te miért vagy az? Mivel te colores vagy neked nemesnek kell lenned nem?

-Hm? Te nem tudod?-kérdezte meglepetten Edgar

-Mivel kérdeztem,nem!

-Nos...nem kell erről tudnia mivel ez az én bajom!

-Bajod? Mi a bajod?

-N-nem a bajom vagyis nem egészen baj csak ha így jöttem a vil...

-Nincs családja!-szólt közbe Edgar

-Mi??-kérdeztem meglepetten

-Ezért a királyi család befogatta mint cseléd és a herceg barátjának mivel colores.

-Szóval ezért! Már értem.

-Ed-Edgar! T-t-te...

-Teeee??-mosolygott rá Edgar.

-TE IDIÓTA!!-pofozta meg a másik pofiját. Így már mindkettő oldalon van egy-egy.

-Háááhh....Jó napom van!-ment el ide-oda dülöngélve,mintha majdnem elájult volna.

-E-ez egy kicsit durva volt tőled!

-Bocsásson meg! De kiakadtam.

-Semmi baj...gondolom úgy se haragszik meg az ütésekért.

-Igen!

Már kimentünk a kertbe,és leültünk a szökőkút szélére. Én újra elkezdtem olvasni.

Sara meg megint csak figyelt.

-Emily, kérdezhetnék valamit?

-Persze,nyugodtan-mondtam úgy hogy még a fejemet sem emeltem fel a könyv fölött.

-Jól látom hogy szándékosan kerüli Kevin herceget?

-MI VAN?- lepődtem meg a kérdésén,de annyira hogy a kezemből kiesett a könyv bele a vízbe.

-Sajnálom! Nem akartam ezzel gondot okozni!-ment a könyv után de elkaptam a kezét.

-Hagyjad! Az csak egy könyv.-szóltam rá.-És...tényleg olyan mintha kerülném őt?

-T-talán...Csak mert egész nap olvas,és a kert azon a felén vagyunk ahol a herceg irodájából nem lehet kilátni,és a könyvtár is messze van tőle.

-Ooohh!... Szóval tényleg kerülöm őt!-vettem énre én is mert én sem tudtam róla

-Ennek van valami nyomós oka,Emily?-kérdezte

Ekkor megint a csókra gondoltam,amitől éreztem hogy kezd paradicsommá válni a fejem,és ijedtemben beleugrottam a szökőkútba hogy Sara ne lásson engem.

-Emily jól van???-Kérdezte pánikolva.

-Persze! Csak gondoltam lehűtöm magam egy kicsit! Semmi bajom!- Az arcom vissza nyerte az eredeti színét. Most csurom vizesen kimásztam a szökőkútból.

Egyszer csak nevetés hallottam a távolból.

-Hahahahaaa! Mi van Crownholder? Nem ismeritek a fürdőkádat?

-Nora! Már nem kell gúnyolódni! Kevin már a tiéd,és nem az enyém!

-Pontosan, nem a tiéd!... De nem is az enyém.

-Hogy érted ezt?

-Chő! Annyira lapos az értelmező szinted mint a mellkasod!

-Erről most már leszállhatnál!

-Azt tudod hogy Kevin nem a tiéd,de még nem is az enyém,viszont azt nem tudod hogy TE Keviné vagy! És ez zavar a legjobban. Még ha kevin az enyém is lenne te még mindig az övé lennél,így nehéz lesz megszabadulni tőled.

-Állj!Állj! Állj! Ki mondta hogy én...

-Hmpf! Hát nem érted hogy...

-Te hozzám tartozol.- szólt közbe úgy hogy befejezze Nora mondatát. Legalább valakinek sikerült beleszólnia a beleszólónak. Kevin nézett ki az ablakon. Amitől szívem elkezdett hevesen verni, a levegő vételem kezdett szaporább lenni. Éreztem hogy izzad a kezem,de szerencsére nem lehetett észre venni mert még egy kicsit vizes vagyok. Rájöttem ha meglátom Kevint,ez történik velem.

-Kevin! Micsoda ,meglepetés! Mióta állsz itt?-kérdezte meglepetten Nora

-Hmm...Mióta?...Azt hiszem azóta mióta azt mondtad „Mi van Crownholder?”- próbálta utánozni Nora lányos hangját de szerintem förtelmes.

-Ezek szerint mindent hallottál?-akadt ki Nora.

-Minden. Egyes. Szót. Nos...akkor mi volt az a „Kevin már a tiéd,és nem az enyém,!” kijelentés?-kérdezte engem utánozva. Hát ez sem valami Lady-s hang.

-Hahahahaaa!-úgy nevetett valaki,mint Nora csak férfi hangon.

Egyszer csak fentről valahonnan leugrott jó magasról egy igen elegáns kinézetű férfi akinek igen tarka kinézete van. Nora és én közöttem ért földet,majd lassan,de egyenesen felém jött és megfogta mindkét kezem majd a szemembe nézett.

-Üdv! A nevem Sam. Nagyon szerencsés lehetek hogy találkoztam a húgom riválisával.-mondta.

-Húg?-kérdeztem oldalra döntött fejjel.

-Bátyám! Mit keresel itt?-kérdezte Nora.

-Ohh! Nora drágám úgy hiányoztál!-ugrott Sam Nora nyakába.

-Ő itt Sam Lewis.- mondta Sara mellettem.-Aki...

-Egy rosea colores. -Fejezte be a mondatot Kevin,aki hirtelen mellettem termett.

-Áááááh!-ijedtemben Sara mögé bújtam.

-Ennyire ijesztő lennék?-kérdezte Kevin gúnyos mosollyal.

-Kicsit.-feleltem.

-Hé! Valaki! Szedje le rólam ezt az őrültet!

-Istenem!-sóhajtott Kevin.- Edgar!- ordított az ablak felé,de nem láttunk senkit.-Ha ezt elintézed, Kapsz egy nőt éjszakára és garantálom reggel nem fogysz megmozdulni az édes fájdalomtól!

Ebben a pillanatban Edgar kiugrott az ablakon. (Az ablak alatt bújt el.)

-Sam!!! itt vagyok! Kapj el!-ordított Sam felé Edgar mikor már a levegőben "repkedett"

-Edgaaar!!! DRÁGÁÁÁM!-engedte el Norát Sam.

Sam Edgar felé szaladt, Edgar Sam felé zuhant olyan mintha lassított felvételen egy tíltott szerelem kezdetét látnánk.

Sajnos Edgar előbb ért földet és Sam megbotlott Edgar karjában így ráesett.

-Jól vagy Edgar?-kérdezte Kevin miközben odarohantak Norával.

-Ezért kettő nőt kérek!-mondta Edgar.

Kevin és Nora elválasztották egymástól a két férfit.

-Sam! Miért jöttél utánam?

-Hát mert hiányoztál!-mondta de közben Edgart nézte.

-Persze csak őt akartad látni mi?-mutatott Edgárra.- Perverz!-ütötte le.

-Hé,Nora ezt nem szabad egy hölgytől!-kiabált rá Kevin

Míg ők négyen veszekedtek, Sara és én ott álltunk (még mindig) a szökőkút mellett.

-Emily,ha már megjelent a másik perverz úrfi,akkor nem ártana tudni 4 dolgot-figyelmeztetett.

1. Az igazi neve Samantha Lewis.
2. Nagy divatmániás.
3. Ő egy homoszexuális.
4. Nem szükséges mondanom de Edgarba szerelmes.

-Észben tartom!-mondtam.- Érdekes lesz! "A mazochista és a homoszexuális!"

Hát akár milyen is ez a Samantha,ma megmentett a Kevinnel való beszélgetésemet.

név: Sam(antha) Lewis

kor: 18

született:  szeptember 15.

magasság: 177cm

hajszín: szőke

szemszín: rózsaszín

valójában: „Bele vagyok habarodva Edgar úrfiba!”

colores/rangsor:  rosea/ 5.rang