A Cifra hold éjszakája-4,5.fejezet

Én vagyok az áldozat

-Tehát...te vagy Sara Gardner. Egy colores nyolcadik rang,brunneae
-Igen!

-És azt mondod maga a herceg küldött hogy gondoskodj rólam.

-Ahogy mondja!

-És...-mutatok a mellkasára.-nem azért küldött hogy engem zavarjon a mellméreted?-Igen,hatalmasak voltak! Ezért megfizetsz Kevin!

-Ú-úrnőm!Kérem ne hozzon zavarba biztos magának is nagyon...-Ekkor már meglátta, amikor már kibújtam az ágyból.-H-hát még növésben van!-mosolygott-Azt hiszem...-tette hozzá.

-Mindenesetre nekem nem kell dada.

-De úrnőm,ön már a királyi családhoz tartozik,ráadásul a herceg meg is megparancsoltaés... -nézett a szemembe-szeretnék a barátja lenni!-A szavak hallatán nagyon boldog voltam. Mert az után az „eset” óta még nem volt lány barátom.

-Rendben...ha ez a helyzet...akkor rendben van!-mosolyogtam én is rá.

Régen anya eltűnése után 2 év telt el.

Akkor volt kettő barátom Thomas és Emma. Bújócskáztunk az erdőben. Én voltam a hunyó. Megláttam Emma ruhájának kis részét a fa mögül. Megakartam ijeszteni így a másik oldalon a háta mögé settenkedtem és megijesztettem.

De...majdnem beleesett egy csapdába amit a vadászok tettek ki. Szerencsére idejében elkaptam a kezét. Az alja tele volt hegyes dolgokkal amik majdnem átdöfték volna Emma testét. Közben eleredt az eső.

Valamiért...megbénulva éreztem magam. A szívem nagyon kalapálni kezdett. A kezem...majdnem elengedte Emmáét. Ekkor azt vettem észre hogy valami/valaki uralta a testem. Elkezdtem gonoszan mosolyogni Emmára.

-Mily!Mire vársz gyorsan húz fel!

-Kislány,tudod az élet csupa csalódás-mondtam akaratlanul.

-M-Mily...a szemed...világít!

Aztán...elengedtem a kezét. Majd újra elkezdtem érezni a testem,és gyorsan Emma után ugrottam le. Akkor,abban a pillanatban minden szavam,minden tettem nem az enyém volt. Valami elkapta a lábam. Emma vére rá fröccsent az arcomra és a ruhámra. Láttam azt azt iszonyú látványt Emmáról amit nem hittem volna hogy megélek. Emma testét... átdöfték a hegyes eszközök. Engem meg felhúzott Thomas.

-Miért húztál fel?-akadtam ki

-Te is így végezted volna!-kiabált vissza.

Akkor nagyon elsírtuk magunkat.

Sok napot a szobámban töltöttem,de amikor először kijöttem megmondtam Thomasnak hogy soha nem akarom látni a képét. Nem akartam hogy neki is baja essen az erőm miatt. Amit persze Henrick mondott el nekem az eset után hogy miért világít a szemem.

EZ AZ OK HOGY NEM AKARTAM EGY BARÁTOT SEM A CSALÁDOMON KÍVÜL

-Úrnőm mivel maga már a herceg felesége lett,magának is ilyen ruhákban kell járnia-mutatott felém egy fodros ruhát.-Kérem viselje ezt.

Felvettem a ruhát és be kell valljam tetszett a látvány a tükörbe csak egy kicsit kényelmetlen.

-Nagyon szép!Csak nem tudom illik-e egy olyan lányhoz aki egy fiúcsaládban született...

-Úrnőm. kérem ne mondjon ilyet!Maga akkor is egy nő ezért kérem ne beszéljen úgy mit egy férfi! ARANYOSAN ÁLL AZ A RUHA!-észhez kap -Sajnálom!Felemeltem a hangerőm!

-Semmi baj! Köszönöm hogy nőnek tartasz és nem a családja szégyenének!

-Úrnőm!-nézett csillogó barna szemekkel- Maga annyira aranyos amikor mosolyog!!-Igen rámosolyogtam...Ő az első akire rámosolygok Emma Thomas és a családomon kívül...

A kert felé tartva találkoztam a nagyapával.

-Nagyapám!-rohantam hozzá.

-Emily!

Öleltük meg egymást...szorosan...

-E-Emily...összeropppantasz- nyomta meg a p betűt.

-Hogy képzeled hogy a beleegyezésem nélkül döntesz a házasság felől??Ha??

-Nyugodj meg Emily és kérlek engedj el!-elengedtem.

-Na???

-Majd később elmondom most el kell utaznom.

-Hova?

-A szomszédos országba.

-A cifra nap országába?-kérdezte Sara

-Igen,gondok vannak szóval sietek. Sziasztok!

-J-jó utat.-köszöntünk el nagyapától

-Úrnőm,láttam pár könyvet az asztalán. Tán szeret olvasni?

-Igen,szeretek. Ma még beszeretnék menni a könyvtárba a folytatásokért.-Erre nagy csillogó szemekkel nézett rám.

-Mi-mit nézel rám ennyire?

-Bocsásson meg de elképesztőnek találom,hogy tegnap érkezett és az alatt az idő alatt elolvasott párdarab könyvet.

-Hát...tegnap nem igazán tudtam aludni.

-Hmmm?...Ééértem.- mosolygott rám-Rendben!Akkor most elmegyek a könyvtárba a könyvekért amiket ki akart venni.

-Mi?Várj!

-Ne aggódjon láttam a címüket szóval megfogom találni!-ezzel el is ment.

Istenem!Lehet hogy tudja hogy melyiket akarom de azt nem hogy hol találja. Hiszen elég nagy a könyvtár. Sok időbe telik míg megtalálja.

Kevin egyszer csak megjelent a kertben. Kérdezte hol van Sara én meg megmondtam neki. Ezután elkezdtük beszélni a tegnap éjszakával kapcsolatban. Néha nagyon zavarba hozott ezért elfordultam hogy ne lássa az elpirult arcomat. De azért nem volt szörnyű beszélni vele. Ezért nem bántam hogy elmondom neki az én történetemet is. Ő csak a jelenlegi állapotát mesélte el,de ez is jobb mint semmit sem tudni róla. Mikor elment harminc perc múlva megjelent Sara.

-Úúúrnőm! Megtaláltam!!- kiabálta nagy lelkesedéssel.

-Köszönöm Sara!-vettem át tőle.-Menjünk,szeretném látni Leot. Biztos hiányzom neki.

-Leot?-egy kis szünet utána megszólalt- LEOOOO?!?!?!

-Miért kiab...

-Úrnőm ezt nem teheti! Ilyen gyorsan megcsalja a férjét???-rángatta a vállam.

-Várj ez fáj!Engedj el! Leo csak a lovam!!-Ezután abba hagyta a rángatózást és bambán nézett rám. Majd megszólalt.

-NAGYON SAJNÁLOM! NEM TUDTAM! NEM TUDTAM!-hajolt meg előttem ezerszer,erre elnevettem magam.

-Semmi baj!Hiszen barátok vagyunk,nem?-Ekkor felcsillant a szeme.

-Maga a legjobb!!!-ölelt át! És majdnem elsírta magát.

Ezután meglátogattuk Leot,majd elmentünk ebédelni,és Sara körbevezetett a palotában. Már magam is láttam minden helyiséget az első napon de most sokkal mókásabb volt,mert egy olyan baráttal voltam aki colores. Így én sosem fogom tudni meg bántani az erőmmel.

-Felség!A király önt óhajtja látni.-szólított meg egy szolgáló

-Engem? Miért?

-Kérem csak jöjjön utánam.

A király szobájába kísértek. Épp ahogy Kevin mondta. Nagyon rossz állapotban feküdt.

-Emily Crownholder?

-I-igen én vagyok!

-Bocsáss meg hogy nem tudlak egészségesebben üdvözölni!

-Semmi baj!Nem tehet róla!

-De elszeretném mondani hogy miért téged választ... 
-Felség!A herceg jött látogatóba.

-Gyere be!-válaszolta-Gyorsan búj el Emily!-nem értettem miért kell elbújnom,de mivel a király kérte nem mondhattam nemet,plusz ki mondana nemet egy öregembernek ...ööö...nagyapa kivételével.

Kevin bejött,és beszélgettek. De furcsa! Lépteket hallottam. (Talán ez az erőm egyik része.) Mintha távolodnának. Lehetséges hogy az őrök kint elmentek volna?Várjunk csak!Hallok valamit közeledni!

Ekkor berontott egy maszkos férfi és leakarta lőni a királyt de Kevin elé állt. Jaj ne! Lefogja lőni Kevint!Gyorsan előugrottam a "Búvóhelyemről" és Kevin mögé állva széttárt karokkal védtem meg.

AKKOR MEGÉRTETTEM MILYEN HA VALAMI ÁTDÖFI A TESTED.

AKKOR MEGÉRTETTEM RÉGEN MIT ÉRZETT EBBEN A PILLANATBAN EMMA.

FOLYTATJUK

Név:??? Maszkos férfi?

Kor:???

született:???

magasság:Úgy 188cm lehetett

hajszín: Sötét volt nem láttuk!

Szemszín: Maszk volt rajta,nem láttuk!

Valójában:....Nem tudunk semmit sem róla! :(